Jelenlegi hely

egyéni vállalkozás

Válalkozási formák cégalapításnál 

 

Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. 2010. január 1-jétől a vállalkozói tevékenység gyakorlásának nem feltétele a vállalkozói igazolvány. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Az egyéni vállalkozónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Az egyéni vállalkozó – mint munkáltató – alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, középfokú szakoktatási intézményi tanulót (szakmunkás-tanulót) foglalkoztathat. Az alkalmazottak számát a törvény nem korlátozza. Másodállású egyéni vállalkozás fogalma azt jelenti, hogy a vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozó. Ugyanazok a jogkörök illetik, meg, mint a főállású egyéni vállalkozót. Tevékenységét, ugyanolyan szabadon végezheti, alkalmazottakat, segítő családtagokat, szakmunkás tanulókat foglalkoztathat.

Egyéni Cég

Az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként való bejegyzését. Az egyéni cég nem jogi személy. A bejegyzés előnye abban rejlik, hogy a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja az egyéni cég bejegyzett adatait, valamint hogy a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át.

Közkereseti Társaság

A közkereseti társaság tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett végzik üzletszerű gazdasági tevékenységüket és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében. A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A tagok gyűlése határoz mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Betéti Társaság (Bt)

A betéti társaság alapításához legalább két tag szükséges. Egy tag a beltagnak a felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal (ha van) egyetemleges, míg egy másik tag kültagnak csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A Bt-nél nincs minimális alapító tőke. Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. Főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg, de a társasági szerződésben eltérően is meg lehet állapodni. Ha a tagok másképp nem rendelkeznek a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. A Bt kültagja is lehet képviselő, ha a társasági szerződés erre felhatalmazza. A tagok gyűlése határoz a Bt mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a tagok gyűlése hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel a saját vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon nem elegendő, a társaság kötelezettségeiért a beltag(ok) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. 

Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft)

A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A tagok javára a társaság saját tőkéjéből kizárólag osztalék és osztalékelőleg címen teljesíthet kifizetést a számviteli törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.

Egyszemélyes társaság

A társaságot egy tag, illetve más egyszemélyes kft. is alapíthatja, ilyenkor külön alapító okiratra van szükség. Létrejöhet továbbá úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Ha a Kft. tagjainak száma egy főre csökken, korábbi társasági szerződését egy éven belül alapító okiratra kell módosítani. Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a teljes pénzbetétet be kell fizetni, illetve valamennyi nem pénzbeli betétet a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Az egyszemélyes társaságokra egyebekben (néhány törvényi kivételtől eltekintve) a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Korlátolt felelősségű társaság alapítható egyetlen személy által is. Az egyszemélyi alapító lehet magánszemély, illetve más gazdasági társaság (Bt., Kft., Zrt., stb.)

Az egyszemélyes Kft-re a korábbi társasági jogi szabályozás több korlátozást, illetve többletkövetelményeket határozott meg. Az egyszemélyes Kft. további gazdasági társaságban tag (tulajdonos) lehet, ezzel kapcsolatban speciális korlátozás nem áll fenn, így az egyszemélyes Kft. akár egy másik egyszemélyes Kft. egyedüli tagja (tulajdonosa) is lehet. Egyszemélyes Kft. alapítása társasági szerződés helyett alapító okiratnak az egyedüli tag általi elfogadásával és ügyvédi ellenjegyzésével jön létre. Egyszemélyes Kft. létrejöhet úgy is, hogy valamely eredetileg több taggal működő Kft. valamennyi üzletrészét egy személy szerzi meg. Az egyszemélyes Kft-nél taggyűlés nem működik, így az alapító okirat módosításával, ügyvezető megválasztásával és a társaság legfontosabb kérdéseiben az alapító egy személyben határoz. A társasági törvény alapján kötelező ügyvezető kijelölése.

Részvénytársaság

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. A részvénytársaság elnevezést - vagy annak "rt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan alapítható. Zártkörű az alapítás illetve a működés, ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Nyilvános akkor, ha a részvények részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje). A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A részvény szabadon átruházható, a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata azonban a részvény átruházását korlátozhatja, illetve a részvénytársaság beleegyezéséhez kötheti. Zártkörű alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik. A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. Osztalékra jogosult az a részvényes, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában szerepel a részvénykönyvben, ha az alapszabály ettől eltérő időpontot nem határoz meg.

Az egyszemélyes részvénytársaság

Részvénytársaság a zártkörű alapítás szabályai szerint úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. Egyszemélyes részvénytársaság alaptőkéjét bejegyzési kérelmének benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni.

Alapítvány

Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok az irányadók.

Közhasznú társaság

A közhasznú társaság ún. non-profit társaság. A közhasznú társaságra a Polgári törvénykönyvben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. KHT-t külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak. Az általános szabálytól eltérően (gazdasági társaság alapításához legalább két tag szükséges), ahogyan létrehozható egyszemélyes Kft, úgy lehetséges, hogy a KHT -nak egyetlen alapítója van. A közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. A társaság legfőbb szervetöbbszemélyes társaság esetén: a taggyűlés. A társaság minden tagja jogosult a társaság taggyűlésének tevékenységében részt venni. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A taggyűlést - ha a Gt. vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van.

 

Az oldalon olvasható információ tekintettel a témakör kiterjedtségére nem érint minden a témakörrel kapcsolatos részletet.

Vállalkozás alapítás előtt célszerű egy könyvelővel konzultálni. Új társaság alapítása, átalakulás vagy tulajdonosváltozás esetén könyvelést és tanácsadást biztosítunk. Amennyiben szeretne teljes körű felvilágosítást kapni az Önt érintő témakörrel kapcsolatban kérjük küldje el elérhetőségét, és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot.

 kapcsolat

Subscribe to RSS - egyéni vállalkozás